…és még jó, hogy futottam a pénzünk után!
Mint ha a fogamat húzták volna, úgy ültem be a tréningre: voltam már vagy 5 hasonlón, egyik általánosabb volt, mint a másik. Kb semmit nem tudtam belőlük átültetni a napi valóságomba. Itt viszont úgy dél körül egyszer csak azt éreztem, hogy hú…ez egész életszerű…igen, ezt most rögtön így meg tudnám mondani Ferikének, és ülne– pedig hónapok óta küzdök vele hiába. És aztán csak úgy záporoztak a felismeréseim: Sanyinak ezt holnap nem magyarázom el százhúszadszor, hanem lerajzolom, Józsinak viszont nem úgy mondom el, ahogy eddig, hanem így, Krisztikéhez pedig elintézem, hogy most 3 napig ne szólhasson senki, hogy megnyugodjon és haladni tudjon. Olyan volt, mintha egy filmet vetítettem volna magamnak: pontosan tudtam, mikor mit fogok tenni – elképesztően sokat haladtam egyetlen délután alatt.
És azóta is folyamatosan pörögnek a dolgok: már majdnem behoztam azokat az „elpazarolt” éveket!
Végh Péter
TÜV Rheinland Intercert – 223 fő munkavállaló
